Triennálé:

 

 2008: Testvériség ? ! ? III. Kortárs Képzőművészeti Triennálé

 

A Zsidó Nyári Fesztivál keretében 2008. Szeptember 2. - Szeptember 20.

 

Helyszín: Szlovák Kulturális Intézet kiállító terme

                1088 Budapest, Rákóczi út 15.

 

Kezdeményező: Festészetet Kedvelők Köre ? Bálint Zsidó Közösségi Ház

 

Kurátor: Készman József

A kiállítás az évekkel ezelőtt megkezdett tematikus kiállítások - Noé szövetsége 2003, Áldozat-Engesztelés 2005 - sorába illeszkedik, és azok hagyományait kívánja folytatni.

A kiállítás azt vizsgálja, hogy milyen érvényes művészeti állítások tehetők a festészet médiuma segítségével a felvetett társadalmi kérdésekben.

A kiállításban való közreműködésre felkért képzőművészektől olyan új műveket várunk, amelyek a kiállítás alapgondolatára reflektálnak, ill. a testvériség fogalma révén mának szóló, aktuális üzeneteket fogalmaznak meg, fontos kérdéseket, társadalmi problémákat, azokkal kapcsolatos gondolatokat közvetítenek.

A kiállítás - stílustól, irányzattól, ábrázolási módtól függetlenül ? olyan művek bemutatását tűzi ki célul, amelyek a képesek megjeleníteni az alapgondolat valamely aspektusát, kapcsolódva a művészet jellegzetesen kortárs diskurzusához.

A bemutatandó művek a kezdeményezők felhívására reagáló, a kurátor közvetítésével létrejövő, speciálisan a kiállításra készülő alkotások.

Fontos szempont a testvériség-fogalom körbejárása és tartalmának viszonya kapcsolódva napjaink társadalmi tapasztalataihoz:

- hogyan jelenik meg a testvériség pozitív vagy negatív fogalma;

- mennyiben korszerű felvetés a testvériség és a hozzá kapcsolódó jelentéstartomány

- milyen társadalmi, morális kapcsolódásai lehetnek napjainkban e kifejezésnek;

 

ALAPGONDOLAT

A testvériségről

 

A kiállítás címében, hívószavában (testvériség) jelzett fogalom egyszerre testesít meg vallási és világi ideát, a közös összetartozás globális történelmi vízióját. Az egyéneken alapuló közösségi szerveződés az emberi lét egyik alapvető, nembeli sajátossága. A testvériséggel rokon fogalmak: szeretet, szolidaritás, befogadás, közösségi érzés, felelősség, békesség, stb. ill. ellentéte a rasszizmus, idegengyűlölet, antiszemitizmus, stb.

 

Bibliai ideák 

Mózes 3. könyvében megadja a fundamentumot, a szeretet és befogadás parancsolatát, amelyből idők folyamán a különböző jelentéstartalmak szárba szökkentek:

3 Mózes 19,33 Ha idegen lakik veletek földeteken, ne bántsátok.

3 Mózes 19,34 A veletek lakó idegen olyan legyen számotokra, mint a közületek való, és szeresd úgy, mint saját magadat, hiszen ti is idegenek voltatok Egyiptom földjén. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.


A Biblia más könyvei is nagyon sokszor beszélnek a philadelphiáról, a testvéri szeretetről, arról a boldogító tapasztalatról, hogy nem csak vér szerinti rokonainkkal élhetünk testvérként, hanem választott testvéri közösségek tagjaiként is. A testvériség a szeretettel és a békével, békességgel szoros kapcsolatban álló központi elv a kereszténység eszmerendszerében.

 

Világi megközelítés

A világi értelemben vett testvériség (fraternitás) szintén évszázados múltra tekint vissza, programszerű előtérbe kerülése a felvilágosodás megjelenésével nyer új dimenziót.

A Nagy Francia Forradalom hármas jelszavának utolsó tagja, a testvériség, arra a vízióra utal, hogy a forradalmat követő "modern" társadalomban az egyének és csoportok, emberiség egésze között továbbra is léteznek közösségi formák: a család, a lakóhelyi közösség, a nemzet - egyáltalán az emberi szolidaritás. A Francia Köztársaságnak az alkotmány 2. pontjába foglalt nemzeti mottója a francia forradalom Liberté, égalité, fraternité, ou la mort! ("Szabadság, egyenlőség, testvériség, vagy halál!") jelmondatából származi.

A testvériség jelszava egyben új közösségeket ígér a régiek helyett. A jelentést a magyar "testvériség" szó nem fejezi ki pontosan. Amíg a régi közösségekbe beleszülettek az emberek, azok kényszer-közösségek voltak; addig az új testvériség - a francia eredetiben: a "fraternizálás" - a "választott rokonságokat" (Wahlverwandschaft) ígéri meg, azt, hogy az emberek szabadon, állami tilalmak és ellenőrzés nélkül teremthetik meg közösségeiket. A szó további jelentésárnyalására ad lehetőséget, hogy míg a fraternité/testvériség a fiútestvér szóból származik, bizonyos összefüggésekben inkább a szolidaritás nemek szempontjából neutrális jelentésárnyalatú megfelelőjét használják

A XIX. században a francia forradalom társadalmi jelentőségétől ihletetten a radikális, utópikus társadalmi mozgalmak egyaránt zászlójukra tűzték a mottót (ld. pl. "Minden ember testvér!" ? a korai kommunista mozgalom jelmondata 1846-ig).

A testvériség fogalmának ellentettje a rasszizmus, idegengyűlölet, antiszemitizmus, homofóbia. A testvériséggel számos alkalommal visszaéltek a történelem során, ennek hatásaként már gyakran üres fogalomként tekintenek rá. Milyen érvényessége lehet a fogalomnak? Ez a képzőművészeti tárlat válaszra váró fontos kérdése.

Hogyan értelmezzük a testvériség fogalmát, ha társadalmi és morális értelemben szeretnénk fellépni a rasszizmus ellen. Egyáltalán, adekvát felvetés-e a testvériség és a hozzá kapcsolódó jelentéstartományok?

Milyen lehetséges változatai vannak a testvériségnek; milyen nem várt emberi lehetőségeket rejt még magában?

Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre adott válaszokat várnak a kiállítás résztvevőitől ? a festészet eszközei segítségével.

A koncepcióhoz tartozik, hogy a széles hazai művész társadalmat reprezentálandó zsidó és nem zsidó művészek egyaránt szerepelnek a meghívottak között, így a tematika korunkra vetülve széles perspektívában jelenik meg.